Torda Kati

vissza

2009 Április 14., Kedd

Torda Kati

 

„Az ékszerkirálynô”

 

Torda Kati 1959. május 19-én született Abaújszántón, Magyarországon.  Középiskolai vizsgáit magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és fizikából tette le 1979-ben. Ghánába érkezésekor „üdvözlő ajándékképpen”egy gyöngynyakláncot kapott férje családjától. Akkor még nem tudta, hogy a gyöngyök milyen nagy szerepet fognak játszani életében.

 

Torda Kati autodidakta módon tanulta az ékszertervezést. Első munkáját gyöngyökből és makraméból készítette, amely egy tipikusan magyar mesterség. Szokatlan gyöngyök utáni keresgélése közben sok mindent megtudott azok fontos szerepéről Ghánában, ahol minden gyermek születése napjától kezdve kap gyöngyöket, még azokban a családokban is, akik a ruházkodást nem engedhetik meg maguknak. Torda Kati felfedezte, hogy a gyöngyök, akárcsak az élelem, a legfontosabb árucikknek számítanak. A gyöngyök sokféleségével is megismerkedett, a drága „kereskedelmi gyöngyöktől” kezdve a helyi agyaggyöngyökig. Két kultúra összekötő hídjaként gyűjteni kezdte őket, és végül ékszerek készítésére használta fel őket. Érdekes színtársítása és szokatlan tervei hamarosan elismerést szereztek számára.

 

Első kiállításán, amelyet 1985-ben az Accra-i Loom Galériában tartott, Torda Dagadu faliszőnyegeket és gyöngyökkel díszített makramét mutatott be, de a második kiállítása óta, amelyet az Accra-i Goethe Intézetben zajlott 1987-ben, kizárólag a gyöngyékszerekre összpontosít. Majd magyarországi (1990) és németországi (1992) kiállítások következtek. Torda Kati még három további kiállítást rendezett Accrában, mielőtt elindította saját vállalkozását 1996-ban: 1993-ban az Artist Alliance Galériában, 1994-ben az Olasz Kultúrközpontban és 1995-ben a Novotelben. 1995-ben a Harmadik Nemzetközi Gyöngykonferencián Washingtonban helyet kapott gyöngytervezései bemutatásához. 1993-ban társalapítója volt a Ghánai Gyöngyegyesületnek, amely az egyetlen ilyen jellegű szervezet Afrikában. Az egyesület célja, hogy megőrizze a tradicionális gyöngyök gazdagságát Ghánában és elősegítse hagyományos funkciójuk megértését.

 

1989-ben Torda Kati megrendezte első ékszerbemutatóját. A Ghánai Nemzetközi Nőklub részére rendezték az eseményt az Accra-i Novotelben. 1993 óta ékszerei Kofi Ansah és más tervezők divatbemutatóin is szerepelnek és jelentősen hozzájárulnak a kifutón látható ruhák összhatásához. 1996 óta munkáit a Miss World és a Miss Universe szépségversenyeken is bemutatja.

 

Torda Kati szeret gyöngyökkel kísérletezni, de mindig tisztelettel kezeli őket. Mindemellett nincs lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy a szerény kókuszdióhéj-gyöngyöket – amelyeket a nők derekuk körül viselnek Ghána északi részein – értékes, Olaszországból importált kereskedelmi gyöngyökkel társítja, amelyek a hagyomány szerint a déli törzsfőnökök gazdagságának részét képezik.

 

A nyugatiak látásmódjával, ezeket az össze nem illő dolgokat helyezi egymás mellé, hogy eredeti, harmonikus hatású terveket érjen el. Azt vallja, hogy az ékszerek nemcsak viselőjük társadalmi helyzetéhez jelentenek kulcsot. Érzelmek kifejezésére, az élethez és a kulturális örökséghez való viszonyulásra is fényt derítenek.

 

Egy madár csőréből készült ékszer, amelyet egy piacon vásárolt egy kuruzslótól Észak-Ghánában, jól tükrözi érdeklődését az autentikus ghánai kultúra iránt. 1996-ban egy hasonló darabot készített Miss Ghána részére. 1991-ben a gyöngyfűzés alapvető technikáját önálló jogú művészeti ággá fejlesztette a Step Out c. ékszertervével, amelynek azóta számtalan változatát elkészítette már. A nyakat, mint ergonómiai alapot véve egy aszimmetrikus ékszertervhez, majd a madzag bizonyos pontjain a gyöngyök megbillentésével és ebben a helyzetben történő rögzítésükkel aszimmetrikus nyakláncokat készített. Különböző méretű, alakú, anyagú és színű gyöngyök felhasználásával variálta ezt a tervet. A háromdimenziósabb hatás elérése érdekében későbbi kivitelezéseiben az ékszeren belüli mozgást használta ki.

 

A csigából és kókuszdióhéjból készült Open Single Shell Swing (1996) c. ékszertervét nyakon, karon vagy derékon is lehet viselni. Ennek követője, a Multi-Shell Swing, kilenc sor csigaház-lemezből áll, amelyet Ashanti bronzzal és üveggel társított. Más ékszerterveiben a szintetikus glacilon ellipsziseinek feszültsége mozgásban tartja a felfüggesztett kagylókat és egyéb függőket. Legutóbbi munkája, a Kinetikus nyaklánc, a glacilon, borostyánkő, és ezüst „hópelyhek” aszimmetrikus kompozíciója, amelyet a nyak oldalán kapcsolódnak össze.

 

Kati ékszereinek elnevezései vagy egy különleges tervezői megoldásra, vagy a színek es anyagok által keltett hangulatra utalnak.

A ghánai hagyomány iránt tanúsított tiszteletteljes és szokatlan hozzáállása miatt Torda Kati keresett kiállitás- és programszervező a témában.

Fényképes illetve szóbeli előadásokat, beszamolókat tart a gyöngyök jelentőségéről a ghánai kultúrában. Egyik témája például a Krobo nép dipo ceremóniája (a lányok felnőtté avatási szertartása).